Rezension: N. Brieskorn/ G. Stiening (hrsg. v.), Francisco de Vitorias ‚De Indis‘ in interdisziplinärer Perspektive. Reihe II: Untersuchungen, Band 3, frommann-holzboog. Stuttgart-Bad Cannstatt 2011 ; K. Bunge/ S. Schweighöfer/ A. Spindler/ A. Wagner (hrsg. v.), Kontroversen um das Recht / Contending for Law. Beiträge zur Rechtsbegründung von Vitoria bis Suáre z, Reihe II: Untersuchungen, Band 4, frommann-holzboog. Stuttgart-Bad Cannstatt, 2011

Die beiden anzuzeigenden Bände kommen zur rechten Zeit und dürfen eine breite Resonanz erwarten. Dies ist allerdings nicht der Tatsache geschuldet, dass politische Ideengeschichte gegenwärtig Konjunktur hätte. Die daran interessierte Zielgruppe haben beide Bände natürlicherweise im Blick. So wird verlässlich über die grossen Debatten der Spanischen Spätscholastik zum „ius gentium“ informiert, wie z.B. über die Frage nach einem säkularen Naturrecht, der Rechtfertigung von Eroberungskriegen und Fragen des christlichen Missionsrechts. Auf diese Themen wird zurückzukommen sein. Von aktueller Bedeutung sind beide Bände vielmehr, weil sie die Suche nach der richtigen Perspektive auf das Völkerrecht im Kontext der Spanischen Spätscholastik zum Generalthema machen. Ist das Völkerrecht der Spanischen Spätscholastik primär aus einer Perspektive des Rechts, der Philosophie oder der Theologie zu verstehen? Diese Frage musste die damalige Zeit interessieren, war doch historisch nicht ausgemacht, dass Rechtsbeziehungen mit nicht-christlichen Völkern denselben Prinzipien gehorchten wie denjenigen zwischen den Völkern der „Alten Welt“. Die Bände gehen also zu Recht der Frage nach der richtigen Perspektive (und der zuständigen Disziplin) für Fragen des Völkerrechts nach

Javíthat-e hosszútávon a közalkalmazottak relatív helyzetén egy 50%-os béremelés?: a köz-magán keresetkülönbség elemzése Magyarországon 2002 és 2008 között

We provide a detailed descriptive analysis of the long-term effects of the 50 percent public sector wage increase initiated by the government in 2002 in order to improve the relative situation of public sector workers. The aim of this policy was to attract high quality workers to the public sector, and to counteract the problem of "brain drain", the loss of high-skilled workers to abroad. To study the effects on the public-private income gap - and on high-skilled workers in particular - we employ empirical methods that allow us to take differences in the entire wage distribution (quantile regressions), workforce and firm composition (decomposition), as well as various potential biases into account. Our results indicate that there is a large income premium in favor of the private sector at the higher end of the income distribution, especially once we account for worker and firm characteristics, which suggests that the same person earns substantially less in the public sector. This is especially pronounced for high-skilled workers. The 50 percent increase initially improved the relative income of public sector workers, but in the longer run, income gaps returned to close to the pre-reform level and the distributional differences remained

Disability pension receipt in young adults : an analysis of the Swiss social protection and labour market (SESAM) data

Background: There has been an overall decreasing trend in the inflow into disability pension in Switzerland since 2003 with the exception of young adults. Disablement in young adulthood reflects a particularly critical phenomenon given the potentially far-reaching long-term social, economic and health consequences. The aim of this study was therefore to identify factors for disability pension in young adults aged 18–39, living in Switzerland. Methods: We used the 2010–2015 cross-sections of the Social protection and labour market; a unique dataset linking microdata from the Swiss Labour Force Survey, the Swiss Central Compensation Office Register, and the Unemployment Insurance Register. Multiple logistic regression was employed to explore the association between demographic, socioeconomic, and health factors and disability pension in young adults living in Switzerland with long-term activity limitation (N = 5306). Alternative specifications of the benchmark model were estimated as robustness checks; and subsample analyses were conducted excluding (i) those aged 18-24 and (ii) those with partial disability pension. Results: Our regression results showed that those living without a working partner (OR 2.11; 95% CI 1.51–2.94) and without a child aged 0–14 (OR 2.15; 95% CI 1.48–3.12), born in Switzerland (OR 2.68; 95% CI 1.87–3.84), of higher age (OR 1.16; 95% CI 1.12–1.19), having completed at most lower secondary school (OR 3.26; 95% CI 2.24–4.76), lacking income throughout the four-year period prior to interview (OR 3.94; 95% CI 2.70–5.75), suffering from chronic illness (OR 4.52; 95% CI 2.83–7.19), and severe long-term activity limitation (OR 4.52; 95% CI 2.83–7.19) had higher odds of DP. Our findings were robust to alternative specifications and subsamples; and the alternative specifications revealed differences by learnt occupation, with highest odds for those without an occupational qualification (OR 5.93; 95% CI 3.72–9.46; p-value 0.000) and for those in ‘Manufacturing’ (OR 3.59; 95% CI 1.91–6.71) relative to ‘Health, education, culture, and science’. Conclusions: Most importantly, our results showed that educational and employment factors are of high relevance, as well as chronic morbidity and severe long-term activity limitation. From a policy perspective, early intervention should thus focus on the attainment of vocational and academic qualifications beyond the lower secondary level, facilitating school-to-work transition and labour market integration

A köz- és a magánszféra kereseti különbségei Magyarországon, 2002-2008

Részletes leíró elemzést nyújtunk a 2002. évi 50 százalékos közalkalmazotti béremelés hosszú távú hatásairól. Az intézkedés célja a közszférában dolgozók - különösen a magasan képzettek - relatív helyzetének javítása volt: hogy vonzóbbá váljanak a közszféra állásai, valamint megoldódjanak a magasan képzettek versenyszférába vándorlásából fakadó problémák. A béremelés kereseti különbségekre gyakorolt hatásait olyan empirikus módszerekkel elemezzük, amelyek lehetővé teszik, hogy a teljes béreloszláson vizsgáljuk a különbségeket (kvantilisregressziók), és figyelembe vegyük a munkahelyi és a vállalati jellemzők eltéréseit (dekompozíció), valamint különféle lehetséges torzításokat. A becslések azt mutatják, hogy a kereseteloszlás felső részén továbbra is jelentős a magánszférában megszerezhető bértöbblet, különösen ha figyelembe vesszük a dolgozói és a vállalati tulajdonságokat is. A béremelés kezdetben felzárkóztatta a közszféra dolgozóinak relatív keresetét, ám hosszabb távon a keresetkülönbségek visszatértek az intézkedés előtti szint közelébe, és a szektorok kereseteloszlásainak különbségei változatlanok maradtak