Probing individual split Cooper-pairs using the spin qubit toolkit

A superconductor is a natural source of spin-entangled spatially separated electron pairs. Although the first Cooper-pair splitter devices have been realized recently, an experimental confirmation of the spin state and the entanglement of the emitted electron pairs is lacking up to now. In this paper a method is proposed to confirm the spin-singlet character of individual split Cooper pairs. Two quantum dots (QDs), each of them holding one spin-prepared electron, serve as the detector of the spin state of a single Cooper pair that is forced to split when it tunnels out from the superconductor to the QDs. The number of charges on the QDs, measured at the end of the procedure, carries information on the spin state of the extracted Cooper pair. The method relies on the experimentally established toolkit of QD-based spin qubits: resonant spin manipulation, Pauli blockade, and charge measurement.Comment: 15 pages, 7 figure

A kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok hatása a vállalkozások tudományos és technológiai képességeinek fejlődésére: Autóipari tudásközpontok Magyarországon = The role of R&D and innovation networks in enhancing the scientific and technological capabilities of Hungarian enterprises. Knowledge networks in the Hungarian automotive industry

A kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) hálózatok a múlt század utolsó harmadában kezdtek kialakulni, s az elmúlt három évtized ezen együttműködések térnyeréséről szólt. Az innováción alapuló verseny kibontakozása, a növekvő tudásintenzitás meghatározóvá tette a kutatás-fejlesztés, az innováció, a tudás szerepét a gazdasági növekedésben. Olyan gazdasági környezet alakult ki, amelyben a hálózatok, együttműködések szerepe a kutatás-fejlesztés és innováció terén is jelentősen megnövekedhetett. Ezért is választottam a PhD értekezésem témájául a kutatás-fejlesztési és az innovációs hálózatok vizsgálatát. A kutatás-fejlesztési és az innovációs folyamatok hazai (empirikus) kutatásaiból azonban az a tapasztalat szűrhető le, hogy a nemzetközi példákkal szemben visszafogott a hazai gazdasági szereplők aktivitása e terén, és ezzel összefüggésben az ilyen jellegű hálózatosodásában. A magyarországi KFI hálózatosodás alacsony intenzitásának okai összetettek lehetnek, a rendszerváltás gazdasági szereplők kapcsolataiban okozott törésétől kezdve a vállalati K+F és innovációs tevékenység általánosan alacsony szintjétől az együttműködéshez elengedhetetlen képességek, készségek hiányáig. A hazai hálózatok vizsgálata elősegíti a legfontosabb befolyásoló tényezők megismerését. A kutatás fő célkitűzése, hogy feltárja a KFI hálózatok egy adott típusának szerkezetének és működésének magyarországi jellemzőit, a hálózatban részvevő vállalkozások tudományos- és technológiai teljesítményének alakulását. Magyarországon jelentős a külföldi működő tőke szerepe a gazdaságban, s a teljes hazai K+F ráfordításon belül is döntő szerepet játszanak a külföldi érdekeltségű vállalkozások. Ezért az elemzés az együttműködés sajátosságain túl azt is vizsgálja, hogy a külföldi tulajdonosoknak, mint együttműködő feleknek mi a hálózatosodásban játszott szerepe, és az milyen mértékű. Fontos cél annak megismerése, hogy milyen jellegű szerepet játszanak a hálózatok a partner vállalkozások helyzetének, előmozdításában; és a hazai KFI környezet alakításában. A kutatási témámnak megfelelően a különböző tudományterületek hálózat-elméleti irányzatai közül elsősorban az evolucionista közgazdasági alapokra építkező elméleti megközelítések játszanak fontos szerepet, továbbá a gazdaságszociológia egyes területei, különösképpen a társadalmi kapcsolatháló elemzés. A kutatás összefoglalja az elérhető hazai statisztikai adatokból a kutatás-fejlesztés és az innováció, valamint a hálózatosodás terén kirajzolódó képet. A kutatás empirikus adatainak összegyűjtésére az esettanulmány módszere kínálta a legmegfelelőbb módot. Az empirikus kutatás terepeként két autóipari hálózat került kiválasztásra. Az interjúk során az egyes kapcsolatokról és a hálózat egészéről nyert adatok vizualizálásához a kapcsolatháló-elemzés módszerét alkalmaztam. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén nemzetközileg megfigyelhető hálózatosodás jelensége Magyarországon is terjedőben van, ám számos jellemzőjében eltérő képet mutat a fejlett országokban tapasztalt gyakorlattól. A hálózatok hazai fejletlensége mellett azt is elmondhatjuk, hogy céljaik is mérsékeltek, ritkán törekszenek radikális újításokra. Ám az általuk fokozatosan, kis lépésekben megvalósított újításoknak, innovációknak is nagy szerepük van a vállalkozások, és környezetük számára. Közvetetten hozzájárulnak a releváns képességek kialakulásához, megerősödéséhez, amely a jövőben a KFI tevékenység intenzitásának növelését teszi lehetővé. Az esettanulmányok tanúsága szerint az autóipari vállalkozások egy viszonylag szűk köre törekszik tevékenységének fejlesztésére, hogy minél magasabb szintű beszállítóvá váljon. Ugyanakkor a vállalkozások nagy többsége továbbra is bérmunka-jellegű feladatokat lát el, alacsonyabb-szintű beszállítói státuszban van, s kevéssé képes, vagy meri vállalni azt, hogy a fejlesztésekbe is bekapcsolódjon. Az interjúkból egyértelművé vált, hogy a hálózatosodás kibontakozásához idő kell, a nemzeti innovációs rendszer valamennyi szereplőjének olyan új képességeket és gyakorlatokat kell elsajátítaniuk, amelyek korábban nem voltak jelen. Az értekezés eredményei a hálózatokról való tudományos ismeretek gyarapítása mellett, hasznos adalékokkal szolgálnak a hálózatosodást segítő, a már meglévő pozitív hatásokat erősítő, és a negatív hatásokat gyengítő (szak)politika megalapozásához is