THE HARMONIZATION OF THE EU CONTRACT LAW

Why would a common contract law be optimal for the member states of the European Union? The main reason is that it would be much cheaper to set up contractual relations. If somebody conducts economic activities in the European Union, and if the same regulations apply everywhere, this unity can help this corporate or private person (entrepreneur) to work under the same conditions. If somebody wants to sell a product in the EU he/she has to be well-prepared about the different legal systems in various countries. To know these regulations is very expensive. Apart from the costs, there is also the risk of accepting another country’s legal norms, which are different than home rules. The essence of the EU is the common market. The steps that the EU has taken to deepen the level of the integration in the last decades lead to this direction. Many firms or private persons do not dare to step over the borders of their home countries, because of their ignorance of the legal systems of other countries. If the EU can create a unity in some fields of the legal systems, business transactions across the borders can be made much easier.European Union, contract, harmonization, Agricultural and Food Policy, Public Economics,

Átalakuló pártállam és egyenlőtlen túlfűtöttség Kínában a globális válság idején = The transforming party state and uneven overheating in China during the global crisis

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy az átalakuló kínai pártállami rendszerben a beruházások dinamikája szempontjából milyen rendszerszerű következményei vannak a külső sokkhatáshoz alkalmazkodó állami beavatkozásnak. Elméleti alapon (még e kutatást megelőzően) megfogalmazott hipotéziseinket – az összehasonlító interaktív pártállami modell (IPS) értelmezési keretére támaszkodva – az 1990-es évek végétől statisztikailag igazoljuk. A beruházások túlfutása a kínai pártállamnak is állandó jellemzője, amelyet a párt, az állam és a gazdaság döntéshozói közötti függőségi és érdekérvényesítési viszonyokból kialakuló pártállami hatalmi háló léte és működése, valamint az abban keletkező szerkezeti motivációk okoznak. A pártállami hatalmi háló elemeinek, kapcsolódási és működési elveinek térben, időben és különböző aggregációs szinteken önhasonló jellege miatt a beruházások túlfutása különböző helyeken és időszakokban, valamint eltérő léptékekben is kimutatható. A beruházási kilengések gyakorisága a háló által leképezett hatalmi eloszlás aktuális sajátosságainak függvénye. Megállapítjuk, hogy a pártállami háló sokkhatáshoz történő alkalmazkodása a rendszerszerű magatartások intenzitását, ezzel együtt a gazdasági túlfűtöttség mértékét is növeli, utóbbi pedig a háló aktuális szerkezete által leképezett hatalmi viszonyok sajátosságaihoz igazodik. Empirikusan igazoljuk, hogy a decentralizált kínai hatalmi hálóban a lokális hatalom túlzott mértékű beruházása az országosénál intenzívebb. Eredményeink szerint a túlfűtöttség egyenlőtlen térbeli intenzitása az állami beavatkozás térbeli és tulajdonbeli prioritásai szerint alakul; a túlfűtöttség mértékének időszakos kilengései és a háló aktivitásának átmeneti növekedései (vagyis a háló zsugorodásának lassulása) összefüggenek; a beruházások kilengéseiben, azok felfutásaiban és lecsengéseiben pedig a különböző tulajdonformájú vállalatok eltérő magatartásformái fedezhetők fel

Interpretáció, diskurzusszerkezet és intonáció = Interpretation, discourse structure, and intonation

A kutatás a mondatok jelentése, a diskurzusok szerkezete és az intonáció általános összefüggéseinek feltárásához kívánt hozzájárulni a magyarra vonatkozó adatok új szempontok szerinti gyűjtése, azok formális leírása, és a leírásokra támaszkodó elméleti magyarázatok kidolgozása révén. A fenti általános problémakörből a kutatás három részproblémára fókuszált. Egyrészt, percepciós kísérletek eredményeire alapozva új, és a szakirodalomban eddig szereplő megfigyelésekkel részben ellentétes megállapításokat tettünk arról, hogy a mondatok igazságfeltételes jelentésére milyen hatással van a default hangsúlymintától való eltérés, amelyek a magyar kvantoros kifejezéseket tartalmazó mondatok interpretációjára vonatkozó korábbi nézetek revízióját teszik szükségessé. Másrészt, vizsgáltuk azt a kérdést, hogy egyes mondatösszetevők azonos információs szerkezeti szerepe ugyanolyan prozódiai tulajdonságokban nyilvánul-e meg. Ennek során a magyar mondat úgynevezett topik pozíciójában elhelyezkedő különböző szintaktikai kategóriájú, de a diskurzusban ugyanannyira ismertnek tekintett összetevők prozódiai tulajdonságainak explicit, eszközfonetikai méréseken alapuló leírását adtuk meg. Harmadrészt, áttekintettük, hogy milyen paraméterek segítségével írhatók le a diskurzuspartikulák jelentéstani tulajdonságai, és több partikula (hangsúlyos csak, ugye, -e, vajon, hát) esetében elsőként adtunk a magyarra formális szemantikai/pragmatikai alapokon nyugvó jelentésleírásokat. | The aim of the project was to contribute to the study of the interrelations between the meaning of sentences, discourse structure, and intonation, by collecting Hungarian data according to new principles, formally describing them, and developing new theoretical explanations based on these. The research concentrated on three subproblems within this general area. First, on the basis of the results of perception experiments, we made new observations partly contradicting those in the literature on how non-default stress patterns influence the truth-conditional meaning of sentences, which require the revision of previous views on the interpretation of Hungarian sentences with quantifiers. Second, we investigated the question of whether similar information structural roles of constituents are manifested in similar prosodic properties. In the course of this, we provided an explicit description of the prosodic properties of constituents situated in the so-called topic position of the Hungarian sentence that belong to different syntactic categories but represent similar degrees of givenness. Third, we investigated what parameters can be used for the description of the meaning of discourse particles, and provided formal semantic/pragmatic descriptions of some Hungarian particles (csak, ugye, -e, vajon, hát) for the first time

A hatalmi szerkezet dinamikája, a túlfűtöttség és annak térbeli megjelenése Kínában

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy milyen rendszerszerű következményei vannak a beruházások dinamikája szempontjából a külső sokkhatáshoz alkalmazkodó állami beavatkozásnak az átalakuló kínai gazdaságban. Az elemzés időtartama a globális válságot megelőző és követő időszak. A beruházások dinamikáját egy összehasonlító pártállami modell koncepciója keretében értelmezzük. Rámutat unk arra, hogy a beruházások túlfutását a párt, az állam és a gazdaság döntéshozói közötti függőségi és érdekérvényesítési viszonyokból alakult pártállami hatalmi háló, s az abban keletkező szerkezeti motivációk okozzák. Megállapítjuk, hogy ezek a sajátoss ágok a sokkhatás (a globális válság) után az erőteljesebb állami beavatkozások következtében intenzívebbé válnak. Az intenzitás mértéke a hatalmi eloszlás egyenlőtlenségeihez igazodik, az elosztás térbeli, illetve tulajdonbeli prioritásai szerint maga is e gyenlőtlenül alakul. Azok a szerkezeti sajátosságok, amelyek a beruházások túlfutását, s ezzel a gazdaság túlfűtöttségét okozzák, a pártállami rendszer átalakulása során továbbra is érvényesülnek, sőt a piaci szereplők állami prioritásokhoz történő alkalma zkodása következtében felerősödnek. Elemzésünk ennek tükrében számos számszerű következtetésre ad lehetőséget. Bemutatjuk, hogy a külső sokkhatáshoz történő alkalmazkodás a rutinszerű magatartások intenzitását, és vele a gazdasági túlfűtöttség mértékét növ eli. Azt is bizonyítjuk, hogy a pártállami háló önhasonló szerkezeti és működési sajátosságai következtében a gazdasági túlfűtöttség nem csak országos, hanem tartományi szinten is kimutatható. Bemutatjuk továbbá, hogy a túlfűtöttség azokban a térségekben a legerősebb, amelyeket az állami beavatkozás preferál. Rámutatunk arra is, hogy a pártállam átalakulása folyamán a túlfűtöttség mértékének időszakos kilengései és a háló aktivitásának átmeneti megnövekedései összefüggenek; valamint arra, hogy a beruházások kilengései, azok felfutásai és lecsengései mögött a különböző tulajdonformájú vállalatok részéről eltérő magatartásformák fedezhetők fel