Die andere Seite Kakaniens. Österreichische Phantastik nach 1900

Phantastik, Österreic

Discovery of non-climacteric and suppressed climacteric bud sport mutations originating from a climacteric Japanese plum cultivar (Prunus salicina Lindl.).

Japanese plums are classified as climacteric; however, some economically important cultivars selected in California produce very little ethylene and require long ripening both "on" and "off" the tree to reach eating-ripe firmness. To unravel the ripening behavior of different Japanese plum cultivars, ripening was examined in the absence (air) or in the presence of ethylene or propylene (an ethylene analog) following a treatment or not with 1-methylcyclopropene (1-MCP, an ethylene action inhibitor). Detailed physiological studies revealed for the first time three distinct ripening types in plum fruit: climacteric, suppressed-climacteric, and non-climacteric. Responding to exogenous ethylene or propylene, the slow-softening supressed-climacteric cultivars produced detectable amounts of ethylene, in contrast to the novel non-climacteric cultivar that produced no ethylene and softened extremely slowly. Genetic analysis using microsatellite markers produced identical DNA profiles for the climacteric cultivars "Santa Rosa" and "July Santa Rosa," the suppressed-climacteric cultivars "Late Santa Rosa," "Casselman," and "Roysum" and the novel non-climacteric "Sweet Miriam," as expected since historic records present most of these cultivars as bud-sport mutations derived initially from "Santa Rosa." This present study provides a novel fruit system to address the molecular basis of ripening and to develop markers that assist breeders in providing high-quality stone fruit cultivars that can remain "on-tree," increasing fruit flavor, saving harvesting costs, and potentially reducing the need for low-temperature storage during postharvest handling

Kajszifajták genetikai analízise DNS-alapú markerekkel

Magyarországon több évszázados hagyománya van a kajszi termesztésének. A magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, és hungarikumként tartják számon. Tradícióból és hírnévből azonban sokáig megélni nem lehet, a piaci lehetőségeket ezért csak úgy lehet kihasználni bel- és külföldön egyaránt, ha kiváló minőségű gyümölcsöt termesztünk. Ehhez megvannak a megfelelı termőhelyeink, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezı hagyományos fajtáink és a szakmai tudás. A változó fogyasztói szokásokkal és piaci igényekkel azonban csak úgy tudunk lépést tartani, ha a termesztést folyamatosan fejlesztjük. Az innovációs tevékenységnek minden részletre ki kell terjednie a termıhelyi alkalmasság meghatározásától a technológia kidolgozásán keresztül az értékesítésig. Ezen belül meghatározó jelentısége van a fajtahasználatnak. A magyar termesztők rendelkezésére álló fajtaválaszték sajnos csak lassan bővül, pedig nagy szükség lenne a sarkavírussal szemben rezisztens és a kereskedelmi céloknak megfelelı új fajtákra, ami a világon már több helyen elérhető. A világ kajszitermesztésének jelentős részét az európai ökoföldrajzi csoportba tartozó kajszifajták adják. E csoport tagjainak túlnyomó többsége öntermékenyülő, de éppen ebből kifolyólag e csoport genetikai variabilitása igen korlátozott. A piaci igényeknek megfelelő, egyre újabb fajták előállításának kényszere megköveteli, hogy a nemesítı egyre szélesebb genetikai bázisú alapanyagokat használjon fel nemesítési programjában. A nemesítési folyamatok felgyorsításának egyik eszköze a DNS-markerekre alapozott szelekció. Viszonylag egyszerően és egyértelmően azonosítható, változatos allélösszetételő, ismert szabályok szerint öröklődő markerlókuszok segítségével megvalósítható a fajtákban rejlő genetikai polimorfizmus kutatása, a fajták eredetének és rokonsági kapcsolatainak vizsgálata, fajták azonosítása. A nemesítői szellemi tulajdon védelmében, a fajtaazonosítási céllal használt molekuláris markerek szerepe fokozatosan felértékelődik. Így a technika nagymértékben könnyítheti a nemesítőket illetı fajtahasználati díj begyűjtését, ami alapját képezheti a későbbi nemesítési programoknak

A declamação no lied alemão do século XIX: Considerações a partir de "Gretchen am Spinnrade" de Goethe/Schubert

The song Gretchen am Spinnrade by Schubert and Goethe is known as a milestone in the history of the Lied, a genre of German song that developed and gained autonomy in the 19th century. What distinguishes the Lied from other forms is the peculiar relationship between music and poetry, with the declamation of poetry being a subject of discussion among composers. With the flourishing of the German theater, the art of declamation became an aesthetic discussion. This article examines aspects of declamation related to meter, tempo, and speech rhythm, as well as the performance itself, which to a certain extent anticipates creative musical procedures. The theories and analyses partially reflect my doctoral research, which sought to integrate the fields of German language/literature and musicology from a comparative perspective.A canção Gretchen am Spinnrade de Schubert e Goethe é conhecida como um marco na história do lied, um gênero da canção alemã que se desenvolve no século XIX, conquistando sua autonomia. O que distingue o lied das demais formas é a peculiar relação entre a música e a poesia, e neste contexto, a declamação dos versos se torna objeto de discussão entre os compositores. Coincidindo com o florescimento do teatro alemão, a arte da declamação se torna uma discussão estética. Aqui nos propomos a iluminar aspectos da declamação relacionados à métrica, ao andamento e ao ritmo da fala, assim como à própria performance, que de certa forma antecipa procedimentos criativos musicais. As teorias e análises aqui apresentadas refletem parcialmente as pesquisas realizadas durante o projeto de doutorado, no qual se buscou, em perspectiva comparada, integrar os campos da língua e literatura alemã e da musicologia

Case Studies in Canon Research

"Aussiger Beiträge": Germanistische Schriftenreihe aus Forschung. Jg. 14 (2020): "Kanon 4.0". Hgg. Renata Cornejo, Susanne Hochreiter, Karin S. Wozonig. Ústí nad Labem: Univerzita J. E. Purkyně, Wien: Praesens. Buchbesprechung"Aussiger Beiträge": Germanistische Schriftenreihe aus Forschung. Jg. 14 (2020): "Kanon 4.0". Hgg. Renata Cornejo, Susanne Hochreiter, Karin S. Wozonig. Ústí nad Labem: Univerzita J. E. Purkyně, Wien: Praesens. Review

Erratum

Thidiazuron-induced regeneration and genetic transformation of grapevine rootstock varietiesVitis 42 (3), 133- 136 (2003