Doktorképzés Mosonmagyaróváron

Az 1993-ban kezdÅ‘dÅ‘ PhD-képzés közel két évtizedes eredményei alapján megállapítható, hogy az intézmény megfelelt a MAB által előírt feltételeknek, és az engedélyezett két (állattudományi, növénytudományi) doktori iskolájában eredményes képzést valósított meg. Ennek egyik – korántsem egyedüli – bizonyítéka, hogy az 1993–2011 között felvett 289 hallgatóból 100 fÅ‘ (34,6%) már megvédte doktori értekezését, ami országos viszonylatban is jó eredménynek számít. A doktori oklevelek több mint kétharmada summa cum laude minÅ‘sítésű. A nappali (ösztöndíjas), illetve az esti (levelezÅ‘) tagozatos képzésekben egységesen 36 hónapos képzési idÅ‘höz képest a felvétel és a védés között eltelt átlagos idÅ‘ nappali tagozaton 54, esti tagozaton pedig 60 hónap, vagyis a résztvevÅ‘k egy része a törvényben megállapított idÅ‘ alatt nem tudta befejezni PhD-tanulmányait. A végzettek jelentÅ‘s hányada ezért a fokozatszerzésre fordítható idÅ‘ meghosszabbítását javasolja. Jóval rövidebb viszont az egyéni (önálló) úton történÅ‘ PhD-fokozat-szerzés idÅ‘szaka. Ebben a formában a 100 fÅ‘ végzettbÅ‘l 15 fÅ‘ szerzett PhD-doktori fokozatot. A doktorképzés tapasztalatainak feltárása érdekében a fokozatot szerzettek közül 68 elégedett a képzés személyi és tárgyi feltételeivel, bár 25 fÅ‘nek az adat/információgyűjtés, 24 fÅ‘nek a munkahelyi leterheltség és 21 fÅ‘nek a publikációs lehetÅ‘ségek hiánya okozott gondot. Nem véletlen, hogy éppen ennek bÅ‘vítését tartják legfontosabbnak a képzésben, de kívánatos a tanulmányutak és a képzési idÅ‘ tartamának növelése is. ------------------------------------------- From the results of the two decades of PhD programmes, which started in 1993, we can conclude that the institution has been able to meet the requirements specified by the MAB and has been providing efficient education in the two PhD programmes granted (animal sciences and plant sciences). One, but certainly not the only proof for this is that out of the 289 students enrolled between 1993 and 2011, 100 (34.6%) have already pre sented their PhD thesis, which is a good achievement by national standards. More than two thirds of the PhD diplomas are rated summa cum laude. While the duration of the studies is 36 months both for the full-time programmes (where students receive a grant) and the evening (correspondence) programmes, the av erage time between enrolment and receiving the diploma is 54 months for full-time stu dents and 60 months for evening programmes. This means that some of the students are not able to complete their PhD studies by the time defined by the law. A significant portion of PhD diploma holders therefore recommend to increase the time allowed for complet ing the studies. Students reaching the PhD diploma individually finish in a much short er time, however. In this period, 15 of the 100 graduating students earned their PhD di ploma in this way. Of the 100 respondents asked in order to explore conclusions about the PhD pro grammes, 68 said that they were satisfied with the staff and the physical circumstances, although 25 respondents had experienced difficulties concerning the collection of data/information, 24 had been troubled by workload at their workplace, and 21 had been con cerned about the lack of publication opportunities. It is no coincidence that this is con sidered the most important area of the programmes where improvement is needed, while field trips and a longer study period are also important needs.doktorképzés, célok, doktori iskolák, eredmények, lehetÅ‘ségek, sustainable development, transition to sustainability, social and economic conditions, regional sustainability, Teaching/Communication/Extension/Profession,

A sertéshústermelés színvonala és jövedelmezÅ‘sége dunántúli gazdaságokban

Az országos adatok alapján a sertéságazat helyzete válságos, a 11 dunántúli gazdaságra kiterjedÅ‘, 2006–2008. évek közötti felmérésünkbÅ‘l viszont megállapítható, hogy megfelelÅ‘ színvonalú, szervezettségű vágóalapanyag-termelés mellett tisztes jövedelmet lehet elérni. A vizsgálatba vont állomány (több mint 6 ezer koca és éves átlagban 100 ezer hízósertés) adatai alapján folyamatosan növekvÅ‘ termelési költségek mellett számottevÅ‘ különbség mutatkozott az integráción kívüli, illetve az iparszerű termelési rendszerhez (integrációhoz) tartozó gazdaságok eredményei között. A kocák reprodukciós teljesítménye és a takarmány értékesülés fajlagos mutatói közötti különbségek jelentÅ‘sen differenciálták a két csoporthoz tartozó gazdaságok jövedelmét, az iparszerű rendszerhez tartozók javára. -------------------------------------------------------- Nationwide data indicate that the pork industry is in crisis. Our survey of 11 farms in the Transdanubian region, done between 2006 and 2008, shows that reasonable revenues can be achieved by quality operations which are appropriately organised. The data of the animal stock covered by the research (over 6,000 sows and an average of 100,000 store-pigs a year) indicated that while production costs were continuously increasing, there was a significant difference between farms depending on whether they were part of the industrialised production system (integration). The specific indices measuring the reproductive performance of sows and the utilisation of feedstuff clearly showed the division between the two groups, and their revenues, revealing that farms belonging to the industrialised production system fared better in this regard.tartási és takarmányozási körülmények, termelési színvonal, költség-ár-jövedelem viszonyok, standards of animal keeping and feeding, quality of production, costs, prices and revenues, Livestock Production/Industries, Production Economics,

Tízéves az óvári mintagazdasági hálózat

Éppen tíz éve annak, hogy a „Gazdálkodás†2000. évi 5. számában beszámoltunk a mintagazdasági hálózat alakításának elsÅ‘ lépéseirÅ‘l. A mintagazdasági szabályzatunk alapján a gazdaságok pályázhattak a mintagazdasági cím elnyerésére, majd az NYME mezÅ‘gazdaság- és élelmiszertudományi kar tanácsa döntött a felvételrÅ‘l. alapvetÅ‘ kritérium, hogy a gazdálkodási eredményeik tartósan (több éven át) haladják meg a hasonló tevékenységet folytató gazdaságokét, és egyben legyenek alkalmasak szakmai bemutatók tartására, valamint látogatók fogadására. Menet közben újabb funkciókkal is bÅ‘vült az együttműködés: egyre jelentÅ‘sebb az az anyagi és erkölcsi támogatás, amit a mintagazdaságok innovációs járulék, illetve szakképzési hozzájárulás formájában adnak a kar számára. Erre is alapozva nagyon jelentÅ‘s kutatási együttműködésekre és innovációs fejlesztésekre került sor az utóbbi években mindkét fél hasznára. 2010 végén már 50 mintagazdaság tartozik a rendszerhez. A Kar és a mintagazdaságok együttműködése felöleli pályázatok készítését, szaktanácsadást, kiállításokat, bemutatókat, tapasztalatcseréket, konferenciákat, de a fejlÅ‘dés az együttműködés bÅ‘vítését igényli. ------------------------------------------------- It was exactly ten years ago that we reported about the first steps of building a pilot farm network in the 5th issue of Gazdálkodás in 2000. Our Pilot Farm Policies served as a basis for farms to apply for the ’Pilot Farm’ title and the decisions as to which farms could join the scheme were made by the Council of the Agricultural and Food Science Faculty of the University of West Hungary. One of the key criteria is that the applicant’s operating results should exceed those of the comparable farms over a number of years in a row. Besides, the applying farms should be able to serve as the venue of technical presentations and must have the facilities to receive visitors. Co-operation with the University has become more intense over the years as the Faculty has enjoyed increasing financial and moral support in the form of innovation contribution and vocational training contribution paid by the pilot farms. This support has provided a basis of highly significant joint research projects and innovation developments in the past years for the benefit of both parties. By the end of 2010, as many as 50 pilot farms had joined the system. Although the partnership between the Faculty and the pilot farms currently entails writing bids, technical consulting, exhibitions and fairs, presentations, experience sharing and conferences, advancement calls for more extensive co-operation.mintagazdasági hálózat, együttműködési formák, továbbfejlesztési lehetÅ‘ségek, pilot farms network, ways of co-operation, opportunities for progress, Agricultural and Food Policy, Teaching/Communication/Extension/Profession,

FOGYASZTÓI VÉLEMÉNYEK A BIO-SERTÉSHÚSRÓL, ILLETVE A SERTÉSHÚSFOGYASZTÃSRÓL

A magyarországi fogyasztók jelentÅ‘sebb része hallott ugyan a bio-sertés-húsról és automatikusan azonosítja is azt a mangalicahússal, ennek ellenére vá-sárlásai során nem találkozott még ilyen jellegű termékekkel. Ez a hazai piac sa-játossága. Az értékesítés több csatornán folyik, de a vásárlók nem rendelkeznek kellÅ‘ információval arról, hogy hol juthatnak bio-sertéshúshoz. (A bioboltok csak igen kis hányada forgalmaz ökológiai termelésbÅ‘l származó húst.) ElsÅ‘ feladat lehetne ezért a népszerűsítés, a megismertetés. Az egészséges táplálkozás fontossága mellett környezettudatos gondolkodásra szükséges „nevelni†az em-bereket. Ezután lehet fejleszteni az értékesítési csatornákat (direkt értékesítés, ökopiacok, bioboltok, „biosarkokâ€). Meg kell célozni e termékekkel az egészség-ügyi intézményeket, vendéglátó-ipari egységeket, értem ez alatt elsÅ‘sorban a manapság nagyon divatos „wellness intézményeketâ€. A válaszadók legtöbbje a friss tÅ‘kehúst vásárolják, ezt követik a konyhakész és a feldolgozott termékek. Ezen igényeknek megfelelÅ‘en kellene kialakítani a termékstruktúrát a biohúst forgalmazó boltokban, hogy a vásárló mindig megta-lálja azt, amire szüksége van, és az igényeit kellÅ‘képp kielégíti. A biotermékek elterjedését leginkább gátló tényezÅ‘ a magasabb ár. Ezt kom-penzálni lehetne bevezetÅ‘ akciós árakkal, és a házhoz szállítás szolgáltatásával, amellyel idÅ‘t és energiát takaríthatnak meg az emberek. Egyre inkább meghatározó az eladhatóság szempontjából a termék külsÅ‘ megjelenése. Alapkövetelmény az esztétikus külsÅ‘, ami viszont jelentÅ‘sen befo-lyásolja az árat. Kívánatos, hogy a természetes eredetű csomagolóanyagokat ré-szesítsék a feldolgozók elÅ‘nyben (pl. bélbe töltés töltelékes árunál). Létfontosságú, hogy a hazai termelÅ‘k minél gyorsabban és nagyobb arányban célozzák meg termékeikkel a magyar fogyasztói társadalmat, mert ismét arra eszmélhetnek, hogy „kiénekelték a sajtot a szájukbólâ€, a kicsit fürgébb, ru-galmasabb, a piacért áldozni is hajlandó külföldiek. Az ökológiai gazdálkodás térnyerése akkor várható, ha a termelÅ‘i, forgalma-zói, fogyasztói oldalon gyökeres szemléletváltozás következik be. XXXXXXXXXXXXXXXXXX Although a significant section of Hungarian consumers have heard of biopork and automatically identify it with Mangalica (an old Hungarian pig species), they have not as yet seen such products during shopping. This is peculiar to the domestic market. Marketing occurs through several channels, but shoppers do not have the proper information where to acquire bio-pork. (Only a small ratio of bioshops merchandise ecologically produced meat.) A primary task could be the dissemination of information, popularisation. In addition to healthy eating people should also be “educated†about the importance of environment. Following this, marketing channels could be developed (direct merchandising, eco-market, biocorners). We should target health institutions and catering units, such as the fashionable “wellness institutionsâ€. The majority of responders buy fresh carcase meat and next kitchen ready and processed products. Product structure in bioshops should be constructed to satisfy these demands, so shoppers can always find the product meeting their demand. Higher price is a the factor that hinders most the spread of bioproducts. This can be to some extent compensated by introductory sales and home delivery that helps people to save time and energy. The outward appearance of a product is increasingly a factor that influences sale. An aesthetic appearance is a fundamental requirement that significantly affects price. The use of natural packaging materials is desirable (e.g. gut for stuffed goods). It is vital that as many domestic producers should target domestic consumers as soon as possible, or else small, more agile enterprising foreign producers will once again “sing the cheese out of their beaksâ€. The wider spread of ecofarming can only be expected when the approach of producers, merchants and consumers radically alter.ökológiai termelés, bio-sertéshús, fogyasztói vélemények, vásárlói szokások, ecological production, bio-pork, consumers’ views, shoppers’ behaviour, Food Consumption/Nutrition/Food Safety, Marketing,

Direct intra-accumbal infusion of a beta-adrenergic receptor antagonist abolishes WIN 55,212-2-induced aversion

The cannabinoid system is known to interact with a variety of neuromodulators in the central nervous system and impacts diverse behaviors. Previous studies have demonstrated that limbic norepinephrine is a critical determinant in the behavioral expression of cannabinoid-induced aversion. The present study was carried out to define the adrenergic receptor subtype involved in mediating cannabinoid-induced behavioral responses. An acute microinjection of the 1-adrenergic receptor blocker, betaxolol, directly into the nucleus accumbens (Acb), was able to prevent WIN 55,212-2-induced aversion, but not lithium-induced aversion, as measured in a place conditioning paradigm. These results suggest that noradrenergic transmission in the Acb is important for cannabinoid-induced aversion and that beta-adrenergic antagonists may be effective in counteracting negative side effects of cannabinoid-based agents.This work was supported by PHS grant DA 020129. Ana Franky Carvalho was supported by the Portuguese Foundation for Science and Technology (SFRH/BD/33236/2007

SZIGETSZENTMIKLÓS KÖRNYÉKÉNEK LAKÓNÉPESSÉG-, VALAMINT FOGLALKOZÁS- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSAI AZ 1980-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG

This study describes the changes in the employment and urban structure and in the number of inhabitants in the region around Szigetszentmiklós, a satellite town in the south of Budapest, Hungary, from the 1980s to the present day. Owing to the constant development of the heavy industrial complex in Csepel (a southern district of Budapest), the villages in the commuter belt bordering Csepel formed a system of strongly related settlements by the second half of the 20th century. During this process, land usage and urban structure also changed. However, the change of the regime in 1990 was the beginning of a new age for the area. Hungarian heavy industry went bankrupt, socialist state-owned companies were liquidated. A large proportion of employees flowed into the service sector, inducing a new migration and changing the urban structure. In the region discussed here this general tendency can be clearly seen, indicated by measurable phenomena, such as the spectacular strengthening of the tertiary sector, the outflow of inhabitants from the capital, the integration of inherited industrial sites and infrastructure into the service sector and the changes of urban structure. New residential areas and parks needed to be set up to receive the new inhabitants of the satellite settlements. Therefore, these settlements – namely Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom, and Tököl – had to build in their inner areas or use new plots for the development. Only those settlements could solve this problem that has large free areas, e.g. Szigetszentmiklós. The industrial and service sector has exercised a strong pressure on the settlements here, as well. The dynamically developing logistic bases and new industrial parks pleaded for lands. Only Szigetszentmiklós could satisfy such needs, providing large areas for greenfield investments. The most important brownfield investment in the area has taken place in the former Pestvidéki Gépgyár (Tököl, Szigethalom), where an industrial park and a shopping centre replaced the former huge industrial complex.Tanulmányomban a dél-pesti agglomerációhoz (déli szektor) tartozó Szi­get­szent­mik­lós és környékének foglalkozás- és településszerkezeti, valamint lakónépességszám vál­tozásait kívánom az 1980-as évektől napjainkig terjedő időszakban röviden be­mu­tat­ni. A Csepelen működő nehézipari komplexum kiszélesedése miatt a 20. század má­sodik felére a Budapesttől délre lévő agglomeráció települései egy egymással szoros kap­csolatban lévő település-együttessé álltak össze. Ezzel párhuzamosan a táj­hasz­ná­lat és a jellegzetes településszerkezet is megváltozott. Ez az állapot a rendszerváltás után megszűnt mivel a hazai nehézipar csődbe ment, megszűntek a szocialista nagy­vál­lalatok. A munkaerő jelentős része átáramlott a szolgáltatási szektorba, „új” mig­rá­ci­ót, megváltozott településstruktúrákat teremtve. 1990 után megnőtt a Budapestről a főváros környéki agglomerációba kiköltözők ará­nya is. Ezzel Budapesten népességcsökkenés, míg az agglomerációban né­pes­ség­nö­ve­kedés jelentkezett. Ez alól a dél-pesti agglomeráció területe sem volt kivétel. A nö­vekvő mértékben beköltöző népesség számára nem volt elég az általam vizsgált te­le­pü­lések lakásállománya, ezért új területeket kellet lakás céljára beépíteni. Ez pedig je­len­tősen megváltoztatta az addigi településszerkezetet. Nőtt a belterületi földek be­é­pí­tett­sége, továbbá a települések terjeszkedni kezdtek, melynek ára, hogy több kül­te­rü­le­tet kellett belterületi nyilvántartásba venni, építési területként hasznosítani. A gyors nö­vekedés több konfliktust is teremtett, elsősorban Budapesttel. A főváros köz­igaz­ga­tá­si határára ráépülő szigetszentmiklósi lakóparkok infrastrukturális ellátása, az alap­fo­kú oktatás biztosítása többletfeladatot ró – jelen esetben – a csepeli ön­kor­mány­zat­ra. A vizsgált települések beépítettségét, településstruktúrájának megváltozását a tér­ség­ben megjelenő multinacionális cégek, nagyvállalatok is befolyásolták. Az egykori me­zőgazdasági művelés alatt lévő földeken ma már elsősorban logisztikai, ke­res­ke­del­mi és részben ipari tevékenységet végző cégek telephelyei találhatók. A fővárosi lakosság kiáramlása, a tercier szektor látványos megerősödése, a meg­ö­rök­lött ipartelepek, infrastruktúrák integrálása a szolgáltatási szektorba, az ipari te­vé­keny­ség továbbélése mind-mind a dél-pesti településszerkezet és lakosságszám lát­vá­nyos átalakulásához vezetett

Az agrár-felsőoktatás történetéből (Hensch Árpádtól A Debreceni Üzemtani Iskoláig): A magyaróvári „Nagy Tanári Kar” egyik kiválósága Hensch Árpád 1847–1913

FROM THE HISTORY OF AGRICULTURAL HIGHER EDUCATION. his paper connects the two periods and places of Hungarian agricultural higher education. he link is the scientiic work of Árpád Hensch – professor of Academy of Agricultural Sciences in  Mosonmagyaróvár at the end of the 19th century – which has a signiicant efect on the Hungarian economic higher education even nowadays. his signiicance is proven by the eforts since the 1960s in Debrecen evolved on the Department of Business Economics in the former University of Agricultural Sciences

Adolescents' lived experience of making health choices : an ethical point of view

This paper describes and interpret adolescents´ lived experiences of their rights, duties and responsibilities in relation to their health choices. Fourteen focus group interviews with 67 adolescents aged 15 and 16 were conducted and analysed using the phenomenological hermeneutical method. Adolescents´ lived experiences of their rights in relation to their health choices were described as things that were allowed. Duties and responsibilities were perceived as something that they were required to carry out for their own health or other people´s health. Although their experiences of rights, duties and responsibilities overlapped, they referred to different aspects of their health choices. Adolescents viewed their rights, duties and responsibilities in the wider context, with parents and society defining their opportunities to make independent choices. We found that ethical considerations influenced adolescents´ choices and, the opportunities to exercise their rights, duties and responsibilities varied. Further consideration and recognition of these issues are needed